Kanizsai Dorottya Gimnázium

Határtalanul! 2016 - Csíkszeredában jártunk

Már május 22-én (vasárnap) izgatottak voltak az utazók. Lassan mindenki összepakolta az utolsó dolgait is, ellenőrizte, hogy nem hagy itthon semmit és figyelte az óráját. Éjfélkor már majdnem mindenki ott állt a Kanizsai vaskapuja előtt. A másik csoport is pakolt már be a buszba, ők Sepsiszentgyörgyre igyekeztek.

Mi már az iskola előtt elkezdtük tervezni, hogy hogyan fogjuk kibírni a hosszú utat, de ott lebegett előttünk, hogy az út végén Csíkszereda és a Márton Áron Főgimnázium diákjai várnak minket. Fél egy körül elindult a busz. Még jó két órán át beszélgettünk és tervezgettünk, majd szép lassan mindenki elpilledt. Reggel korán kellett kelni, hiszen átléptünk a határon. Innentől kezdve mindenki gyönyörködött.

Az első megállónk a Király-hágón, Erdély kapujában volt, majd a nagyobb pihenőt Kolozsvár jelentette. Megcsodáltuk a várost és integettünk a túloldalon sétáló ismerős csoportnak, akik a mi iskolatársaink voltak.laugh 

Az idegenvezetőnk egészen Csíkrákosig kísért minket, ahol megvacsoráztunk és elfoglaltuk a szállást.

Másnap a reggeli után alig vártuk, hogy ismét találkozhassunk az erdélyi diákokkal. Ezúttal utunk a Márton Áron Főgimnáziumba vezetett. Már előző nap megcsodáltuk a gyönyörű épületet, így nagyon szerettük volna, hogy már belülről is megnézhessük.

A diákok kitettek magukért, bemutatták Erdélyt, Csíkszeredát és persze magát az iskolát is. Igazgatói fogadáson is részt vettünk, majd körbesétáltuk a hatalmas épületet kívül-belül. A múltat bemutató múzeumszoba után a padlásra is feljutottunk, ahova a képzőművészetet kedvelő diákok installációit állították ki.

Ebéd után sporttevékenység következett. Szász Kincső segítségével a squash szabályait ismerhettük meg, aki a MÁG diákja és egyben Románia junior squash bajnoka és a válogatott női csapat tagja.

Voltak olyanok, akiket megigézett a három kinti teniszpálya is, ők ott mulatták el az időt. Fáradtan, de annál jobb hangulatban érkeztünk meg a szállásra.

Harmadik nap egy egész napos kirándulás várt ránk a Szent Anna tónál és a Mohos-tőzeglápnál. Sajnos az idő ettől a naptól nem kedvezett nekünk. Esett az eső és meleg sem volt. A csapat viszont nem riadt vissza semmmitől. Jókedvünk volt és néha még a nap is előbújt.

Délután két múzeumban is voltunk. Alsócsernáton a Hasszmann Pál Múzeumban és Kézdivásárhelyen a céhtörténeti múzeumban.

A negyedik napon a MÁG-osok szerveztek nekünk egy vicces városnézést. Különböző helyekre kellett eljutnunk segítség nélkül. Minden állomáson várt minket 3-4 diák, akik kérdéseket tettek fel. Az idő itt is rossz kedvében volt, de minket ez nem érdekelt. Egymásra találtak a szombathelyiek és az erdélyiek. Együtt nevettünk és kiderült, nem is különbözünk egymástól.

Ebéd után kürtőskalácsot sütöttünk és sokat nevettünk és alig vártuk, hogy megkóstolhassuk a műveinket. Közben a Székely TV-nek Nagy Tamás tanár úr interjút is adott !

Sietnünk kellett ezután, hogy amíg az idő kitart, felérjünk Csíksomlyói Hármasoltárig. Ott a túra során volt alkalom a tájban gyönyörködni, megnézni egész magasról Csíkszeredát és Csíkrákost is és kicsit át lehetett érezni, mit is jelenthet a Csíksomylói Búcsú az idelátogatóknak és az itt élő székelyeknek.

A szállásunk felé vezető úton aztán rájöttünk, hogy eljött a búcsúzás pillanata. Még egy fontos program volt hátra ma estére. Az iskola felé menet (a táncházba menet) azonban már szomorkásak voltunk.

Tánccal búcsúztak tőlünk az iskola diákjai és mi is megtanultunk pár népdalt és persze általuk tanított táncokat.
 
 

Egy kis meglepetéssel mi is készültünk. Közösen elénekeltük a Most múlik pontosan című dalt, és ami nagyon illett a pillanathoz.
 
 

A második dalnál  - Azért vannak a jó barátok - persze kicsordultak a könnyek. Sírva búcsúztunk el egymástól, megígérve, hogy lesz még alkalom a találkozásra. Majd "csopiöli" következett!  (A videó utolsó része segít megérteni ezt a kifejezést. laugh )
 
 

Pénteken a reggeli után hazafelé indultunk. Megálltunk még Farkaslakán Tamási Áron sírjánál és Korondon, ahol mindenki vásárolhatott és vihetett haza magával egy kis szuvenírt. Nagyváradon megebédeltünk és Szombathely felé vettük az irányt. Énekelve léptük át a határt és álmosan, de tele emlékkel gurultunk be a jól ismert Kanizsai elé.

Köszönet illeti Lengyelné Molnár Mária tanárnőt és Nagy Tamás tanár urat, akik megpályázták ezt a programot és lebonyolították a kirándulást valamint köszönettel tartozunk a Márton Áron Főgimnázium Tanárainak és Diákjainak az odaadó támogatásukért és a felejthetetlen szép napokért !

Viszlát Erdély, hamarosan visszatérünk  !  laugh smiley  wink
Kudler Szilvia 11.B
Fotó és videó: Szabó Gábor
 

 

Hírek, aktualitások

Eseménynaptár

Hasznos linkek